Bár első ránézésre tekintélyesnek mondható az eurózóna 540 milliárd eurós friss mentőcsomagja, de annak mérete valójában elégtelen és belső összetétele sem elég jó – hangsúlyozzák friss posztjukban a világ legnagyobb kötvényalapjának szakértői.
A kibontakozó gazdasági válság csillapításának egy olyan eszközét vázoltam fel a közelmúltban, amely egyidejűleg enyhít a jövedelemvesztésből fakadó szociális krízisen és tompítja az aggregát kereslet zuhanását. Pénzbeli állami juttatást javasoltam, ami közvetlenül a munkavállalókhoz jut, az összes foglalkoztatottra és munkanélkülire kiterjed, és olyan finanszírozási technikán alapul, amely nem jár a tényleges adósság megnövekedésével. Az első két alapelvet tekintve nagyon hasonló Berlinger Edina kiváló írásának megközelítése. Lehmann Kristóf és Vonnák Balázs a Corvinus Egyetem MNB tanszékének (és egyben a Magyar Nemzeti Banknak) munkatársai viszont vitatják az adósságmentességre vonatkozó érvelésemet, és ha jól értem, emiatt a javaslat egészét sem támogatnák.
Az utóbbi napok adatai alapján erősödik a bizalom, hogy ha lassan is, de kezdenek beérni a korlátozó intézkedések a világban: a koronavírus terjedése gyorsulásból egyenletessé kezd válni. Ez lehet az előjele annak, hogy a lassuló szakaszba érkezünk. Már a fenti helyzetleírás sugallja, hogy a koronavírus-járványnak még nem ma lesz vége, de sok közgazdász már a jövőre gondol – és nem lesznek tőle boldogok. Provokatív gondolatok a közeljövőről.
Elfogadta hétfői rendkívüli ülésén az ukrán parlament az idei állami költségvetés módosítását, amelyet a koronavírus-fertőzés elleni védekezés tett szükségessé, s amelyben egyebek mellett több mint a háromszorosára növelték a büdzsé hiányát.
Az elmúlt napokban többször is hangoztatta a kormány, hogy az országnak önerőből kell megbirkóznia a koronavírus-járvány teremtette gazdasági kihívásokkal. Miközben az európai országok többsége engedte az adósságot elszabadulni messze a korábbi határértékek fölé, a magyar kormány szerint most sem szabad eladósodni. A kétfajta megközelítésről az Euronews-nak Darvas Zsolt, közgazdász, a brüsszeli Bruegel Intézet (Brussels European and Global Economic Laboraty) szakértője beszélt.
Ott fogják egy dróton rángatni a hitelezők meg a spekulánsok azokat az országokat, akik most nagymértékben elkezdenek eladósodni - mondta el ma reggel Orbán Viktor az MR1 Kossuth Rádiónak nyilatkozva. Éppen ezért Magyarországnak tartania kell a hiányt egy bizonyos szint alatt, amit most 2,7 százalékban határoztak meg, a 3 százalék a vörös vonal a miniszterelnök számára.
A francia gazdaság már az első negyedévben 6%-os esést mutathatott az előző három hónaphoz képest a francia központi bank szerint, ennek oka pedig –nem meglepő módon – a koronavírus-járvány miatti korlátozások.
A munkahelyvédelmi rész egyik eleme szerint ha egy adott cég a "munkaterhelésének" 15-50 százalékát elveszíti, akkor ebben az időben 70 százalékkal támogatja az állam a bérköltségeket, mondta Palkovics László innovációs miniszter. Az átvállalás mértéke új információnak számít, de a csomag számos pontját még nem ismerjük.
Az elmúlt években alkalmazott fegyelmezett költségvetési politika alapozza meg az eddig bejelentett gazdaságvédelmi intézkedéseket, közölte az Állami Számvevőszék. Ennek köszönhetően az intézkedések döntő többsége központi átcsoportosításokkal megoldható. Az ÁSZ állásfoglalásában arra is rámutat, hogy a bértámogatás járjon együtt az érintett dolgozók képzésével.
Nagyon kevés a konkrétum, a GDP 18-20%-át kitevő csomagnak a töredékét sem ismerhettük meg.
A 2,7%-ra emelt GDP-arányos hiány talán még a gazdasági környezetből fakadó romlást sem fedezi, többletköltésre nem nyújt fedezetet.
Így nem világos, hogy a költségvetésbe hogyan fér bele GDP-arányos 1%-os állami beruházásnövelés, illetve az ismeretlen összegű, de nagyon égető két másik programpont finanszírozása.
A válságágazatok megsegítésének formájáról és mértékéről semmit nem tudunk.
A munkahelymegőrzés (Kurzarbeit) formájáról és mértékéről semmit sem tudunk.
a 13. havi nyugdíj jövő évi elindítása de facto már nem a koronavírus-járvány mentőcsomagjába tartozik.
Az előzetes adatok szerint 958 milliárd forint, a GDP 2%-a volt a kormányzati szektor 2019. évi hiánya, jelentette a KSH. A tavalyi hiány így 0,2%-ponttal meghaladta a kormány által célul kitűzött 1,8%-os GDP-arányos hiányt. A hiány mértéke nem sokkal nagyobb a tervnél, de jelzi, hogy a kormányzat nem tudja tartani az eredetileg tervezett, egyébként sem nem túl szigorú deficitcélokat.
Németország hazai összterméke (GDP) 5 százalékkal csökkenhet az idén a szövetségi kormány formálódó pótköltségvetési javaslata szerint, amely a koronavírus-járvány miatt készül - írta a Bild am Sonntag című vasárnapi német lap.
Az Európai Bizottság eddig még soha nem alkalmazott intézkedésről döntött pénteken a koronavírus-járvány okozta gazdasági hatások mérséklése érdekében. Felfüggeszti a tagállamok költségvetési hiányára vonatkozó szigorú költségvetési szabályokat. Mostantól minden adott ahhoz, hogy a kormányok, így a magyar is, szórja a pénzt a gazdasági továbbfertőzés mielőbbi megakadályozása érdekében.
Az Egyesült Királyság háborús helyzettel néz szembe a közpénzügyei terén a koronavírus miatt és nincs most itt az idő arra, hogy a kormány „nyöszörögjön” a magasabb államadósság miatt – ezt fogalmazta meg a brit törvényhozásban a független brit költségvetési felelősségi intézet vezetője a kormány számára helyes útról.
2019 végén 66,4%-os volt a GDP-arányos államadósság - derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma megjelent statisztikai jelentéséből. Egy év alatt közel 4 százalékponttal mérséklődött a ráta, ami elsősorban a gyors gazdasági növekedés, másodsorban a viszonylag fegyelmezett költségvetési politika magyaráz. Folytatódott ugyanakkor az a minta, hogy a kormány az év végén feléli azokat a költségvetési tartalékokat, amelyek az év során képződnek, így az utolsó negyedév ismét vaskos túlköltekezéssel telt.
Egy „zöld rugalmassági” záradékkal módosíthatják az EU költségvetési és adósságszabályait rögzítő Stabilitási és Növekedési Egyezményt, hogy ezzel segítsék a minap bejelentett Európai Zöld Megállapodás, azaz a 2050-es uniós klímasemlegességi cél és a digitalizációs átállás megvalósítását – írja a Politico a birtokába került 19 oldalas tervezet alapján.
2030-ra az Egyesült Államok államadóssága elérheti a GDP 98%-át, derül ki a Congressional Budget Officce (CBO) ma megjelent előrejelzéséből. A rangos intézmény úgy látja, hogy a költségvetés éves hiánya a következő években rendre meghaladhatja az 1000 milliárd dollárt.
Hatalmas negatív meglepetést jelenthet az infláció erősödése a jegybankoknak, az intézmények viszont „azt gondolják jelenleg, hogy bármit megtehetnek” – nyilatkozta a legnagyobb amerikai bank, a JP Morgan vezére, Jamie Dimon a CNBC-nek. A szakemberek szerint a piacokat elsősorban a történelmi mélyponton lévő kamatok tartják nyugalomban, miközben a világ adósságállománya egyre nagyobb és az infláció meglódulása komoly sokkot okozhat.
Az előzetesen becsültnél magasabb volt az államadósság és a költségvetés négy negyedéves gördülő hiánya a harmadik negyedév végén – derül ki a pénzügyi számlák kedd reggel megjelent felülvizsgált adataiból. Így az MNB adatai szerint szeptember végén a GDP 68,2 százaléka volt az adósságunk az Eximbankkal együtt, a büdzsé hiánya pedig a nemzeti összetermék 2,3 százalékára rúgott az utolsó egy évben.
Az idei év egyik legnagyobb gazdasági meglepetése a magyar 5%-os növekedés volt. A GDP bővülésének erős kontrasztot adott, hogy a világgazdaságban, de különösen Európában érdemi lassulást láthattunk. Így 2019-ben történelmi csúcsra ugorhatott az eurózónával szemben növekedési előnyünk.